Nordic Walking Története
A Nordic Walking vagy ski walking (magyarul északi gyaloglás, síjárás) lényege, hogy egy pár speciális bot és egy speciális gyaloglótechnika segítségével rendkívül hatékonyan, ugyanakkor kímélő módon fejleszthetjük állóképességünket, izomerőnket, mozgáskoordinációnkat.
Eredet
A sportág Finnországból indulva Észak-Európában már a 30-es években elterjedt a sífutók körében, mint a leghatékonyabb nyári erőnléti edzést biztosító mozgásforma. Eredeti neve sauvakävely (ejtsd: "szauvakevëlü"), amely egy finn szó, jelentése "botos gyaloglás".
A sport mai formájában meglehetősen fiatal, 1997-ben mutatkozott be hivatalosan önálló sportágként. Azóta nem várt népszerűségre tett szert, elsősorban Skandináviában és a német nyelvterületen, de hódít az Egyesült Államokban, Japánban és Ausztráliában is.
Sajnos tömegsport voltából adódóan nagyon felhígult a mozgást tanító és a botokat gyártó "szakemberek" tábora, és a laikus számára nehezen megkülönböztethető, ki az igazán hozzáértő, és ki az, aki csak rövidtávon szeretne nagy hasznot húzni a sportot övező divathullámból.
Akit nem a divat, hanem saját egészsége érdekel, keressen olyan szakembert, aki hű a finn hagyományokhoz, mert csak az eredeti technika alkalmazásával érhetőek el a Nordic Walkingra jellemző rendkívül pozitív hatások.
Leírás
A nordic walking egyesíti a gyaloglás vagy futás és a sífutás előnyeit. Fontos különbség a sétához képest a botok használata, melyek révén önkéntelenül is hosszabbakat lépünk, hogy a kezek és a lábak természetes, a járáshoz elengedhetetlen ellentétes mozgása megmaradjon. A bot használata dinamikát, ritmust ad a gyaloglásnak.
